OSZK Oct. Hung. 500.

Címe: Testi orvosságok könyve

17. sz. eleje. 80 f. Későbbi kiegészítésekkel

Egykorú, bőrre ragasztott kódexlapkötés. Kötésbélésében 15. századi latin írás, rajzok. A szennylapon: „Anno Domini 1639” [?].

Tulajdonosbejegyzés: „Samuelis Botz” [?] 1787. A 2b. lapon is van bejegyzése névvel együtt.

Tartalma:

1a–2b. mutatótábla

3a–76b. receptek. Közben, a 18b. lapon bejegyzés: „Zajzon László […] Bátyám mondom”

77a–77b. naplóbejegyzések az 1618. és 1619. évekből:

[77a.] A jobb felső sarokban más kéz írásával: „halnom kel men tua. [?]” „1618. [a kéziratban 16018] esztendőben húsvét nap után két héttel esküdtem meg az én gazdámasszonnyal. Első gyermekem születteték Szent Mihál nap utána két hétvel, szeredán, négy óra tájon estve felé. Értékemnek idein 17 forintom volt. Meghala Szent Márton nap után egy hétvel ugyan szereda nap regvel hajnalkor. Udvarhellet nem indit 1619 [a kéziratban 16019].”

[77b.] „1619. Szent Márton nap után egy hétvel szombaton regvel hat s hét óra tájon születteték másik gyermekem, Anna, értékemnek 33 forint táján. 1622. Húshagyó kedd előtt való csütörtökön születteték harmadik gyermekem, neve Péterke, kilenc óra tájon s értékemnek százhatvan forint idejin. Meghala pünkesd után két hétvel, szereda nap szinte virradkor Udvarhellen az sokadalomba azon esztendőben.”

78a–80b. latin és magyar receptek

A kézirat szövegének egy része (az Albertus Magnus neve alatt elmondott tanácsok a férfiúi magról) az OSZK Oct. Hung. 729. sz. kézirat szövegével rokonok.

Lejegyzője nagy részben Szentgyörgyi János. A 65b. lapon: „Finis illius libri. Deo mihi opem ferente. Finivit Joannes Szentgyörgyi.”

A magánhangzókon ékezeteket nem használ (kivéve az ékezetes w-vel jelölt ü/ű-t), így azokat nem is mindig tudjuk azonosítani, pl. megállapítani, hogy szekfűről vagy székfűről van szó a receptben. Az ö jelölésére o és eo egyaránt előfordul. A mássalhangzók palatális voltát i jelzi (gi, ni; giogiul), de az i önmagában is palatalizál (nilvan).

A kézirat vezetését a 73b. laptól más, gyakorlatlan írású ember veszi át, ez erősen meglátszik a kézíráson is (nehezen olvasható, következetlen hangjelölésű és helyesírású írás), a szövegen is (itt kerül be számos babonás recept és tanács).

Az átírás Kammerhoffer Lilla, Kristóf Ibolya, Sasvári Eszter, Zimonyi Noémi, Szabó Piroska, Kenyó Ildikó és Huller Aliz munkája.