OSZK Quart. Hung. 280. - Próbált orvosságok leírva

Címe: Próbált orvosságok leírva

5 f. 205x135 mm.

A leírást a másoló 1684. május 18-án kezdte.

Tulajdonos: Illésházy József, 1735.

A kézirat egy 8 leveles, sárga színű papírból való füzet, egyetlen quaterna, zöldes színű, jól bordázott, de vízjel nélküli papír palliumba hajtva. A pallium fedőlapján fekete tintával:

Gróf Illésházy József: próbált orvosságok 1684

A bejegyzés nyilván egy könyvtárostól származik. Ugyanez a kéz ugyanevvel a fekete tintával az 1a. lapon az eredeti cím alá bejegyezte: „Comitis Josephi Illeshazi Cath[algus] inser. A[nno] 1735.” Az 1a. lap aljára pedig ezt: „Illésházi könyvtárából”.

Maga a kézirat barna színű tintával van írva. Címe az 1a. lap tetején:

Anno 1684 Die 18. May Probalt orvossagok leirva

Lapszámozást alkalmaz (1−9). Receptjeit betűrendben tartalmazza arénától flastromig, itt megszakad. A szöveg Andreas Mattiolinak (1501−1577), Ferdinánd, majd II. Miksa orvosának orvoskönyvéből, annak Madách Gáspár által készített fordításából származik. Így számos gyógyító recepteket tartalmazó kézirattal rokonságban áll, pl. az OSZK Quart. Hung. 2247. sz. kézirattal. Illésházy könyvtárában egyéb gyógyító receptes kéziratok is voltak, pl. az OSZK Oct. Hung. 87, amely hasonló módon van befoglalva, fölszerelve.

Ez a kézirat másolat, nem is a legügyesebb másoló munkája. Egy-egy szó helyét üresen hagyta (1b, 2a), akadnak hibásan olvasott szavai (pl. termés helyett tenned, 1a; az kin helyett az szin, 2a), ez olykor mulatságos hatást kelt. A 4a. lapon áll egy recept, címe szerint "Flastrom, az kin valamj mérges Halis kéll". A szövegből azonban nyilvánvalóvá válik, hogy nem mérges hal, hanem mérges kelés ellen szól a recept. A 3b. lapon mintájának egy részét kihagyta, s a csúz ellen való füst leírását a cím felírása nélkül az öklelet elleni orvossággal folytatta.

Annak ellenére, hogy a szöveg erősen í-ző nyelvjárásban készült (betegsíg, egísz, metíl, fazík, megenník, lív, míz, sírís), alighanem é-ző mintáról készült, mert itt-ott megmaradt az é-ző szóalak (megtisztétván; bészéje 'bészíja' stb.). Eredetijének észak-magyarországi szókincsét (gorelka, uloznik, preterznik, mertnica) őrzi, bár nem mindig érti (az 1a. lapon egy szót nem tudott elolvasni, és kihagyott; a kihagyott szó helyén az OSZK Quart. Hung. 2247. sz. kéziratban a mitovnicsány szó áll).

A kézirat betűhű átírását Árva János és Hegedűs Katalin, hanghű átírását S. Sárdi Margit készítette.

1. Aréna ellen orvosság, és ahhoz való eszközököt mint kell csinálni

Az nyírfának az tetejit, aki ez idei termés [a kéziratban tenned], le kell szedni, és apróra vagdalni, mentül apróbbra lehet, és meg kell fűzni [főzni] erősen patakvízben, de az vizet alatt kell meríteni, azután abban fürdeni egynyihányszor pedig, de más, hideg vizet nem kell hozzátülteni, csak azon egyszer fűzött vizet kell mindenkor melegíteni.

A zabot is mind szalmástul kell megfűzni, és abban fürdeni javallják.

Item reggel éhgyomorra egy kanál epervizet innya.

Az fövenyes ember mikor írzi [érzi], hogy az fájdalom reá kezd jűni, petrezselyemgyökeret egyék gyakorta, de kiváltkíppen akkor, amikor az füveny fölettébb reg[n]álna rajta. Az pedig nyersen és mentül többet porcfűvizet igyék, preparált rákszemet eresztvén belí [belé].

Az csipke, bár legyen két koreccal, azt mind magostul meg kell törni egy akó bor söprőiben, azután kétszer kell megígetni [megégetni], és ánizsmagot belívetni. Mikor másodszor ígeték, akkor kell az rózsavizet belítülteni.

Az fehér rózsát is levelenkint kell szedni, tiszta mozsár fazékban megtörni és írós vajjal öszvegyúrni, úgy álljon [a kéziratban ollyan] kilenc napig, azután megolvasztani, és ruha által szűrni, egy óntálban kemínyen rózsavízzel megkeverni, tíz napig más-más vízzel kell kimosni, és úgy övegben [üvegben] rakni. Kilenc napig tartván megolvasztani és megfűzni, a ruhán általszűrvén a fájást vele kenni.

[Az aréna szó jelentéséhez kattints ide]

2. Item föveny ellen való jó orvosság

Petrezselmet szépen megfaragni a züldje felé az középig jó bőven, és úgy örög [öreg] övegben [üvegben] tenni, bor seprejit belítülteni [belétölteni]; de mikor az ígettbort [égettbort] ígetik, egy mitovnicsány [? a szó helye üresen hagyva; az OSZK Quart. Hung. 2247. sz. kéziratban ehelyütt mitovnicsány áll] tiszta búzábul szaladot csinálni, és azzal kell az ígettbort ígetni a bor sepreibül, és az ilyen ígettborbul kell egy-egy kanállal szerecsendióra innya.

Item füveny ellen. Az retket citrom formán meg kell metélni, és igen megfaragni nádmízzel [nádmézzel], annak az levét innya egy-egy kalánnal estve és reggel.

3. Amidőn az ember elbágyad, és az gyomrátul szívére száll

Végy gyöngyvirágecetet, és veres skarlátot megáztatván abban az ecetben, tedd az gyomrodra, de hintsd meg aranyporral az megnevezett skarlátot, még bészéje [míg beszíja]. Egy kis óráig tartsad az gyomrodra.

4. Az apácaírat így kell csinálni

Májusban az írós vajat mindjárást az íróban, mihent megkél, vedd ki, mindaddig mossad borban, még [míg] tiszta bor jő róla, azután rózsavízben erősen kell mosni mindaddig, még az borszag nem érzék [érzik] rajta. Annyi vaj legyen, mint egy lúdtojal. Végy egy mogyorónyi gánfort [kámfort], igen aprón kell vakarni, belí [belé] kell tenni, végy egy lat tuca port, azt is kell belíkeverni, rézedényben [? a kéziratban víz gyenben] kell tenni, s úgy kell eltenni.

[Az apácaír szó jelentéséhez kattints ide]

5. Azmely embernek igen nagy betegség miatt elvísz [elvész] az szája íze, hogy semmit sem ehetik

[A cím folytatása: a szó helye üresen hagyva; az OSZK Quart. Hung. 2247. sz. kéziratban ehelyütt ehetik áll], nem is kívánja az ételt; bár gyermekágyas asszony is legyen, így kell táplálni, hogy az éhség miatt nagyobb nyavalya ne érts[e]

Végy egy hitvány és menníl vínebb [mennél vénebb] kappant, azt megölvén és megtisztétván rendi szerínt, metíld le minden húsát, az csontjait egy famozsárban törd öszve, de nem igen apróra, azt rakd egy ónpalackban az hús közí [közé], aközí tégy ennihány aranyat; ha aranyad nincsen, aranyláncot, azkin [a kéziratban az szin] zamánc nincsen. Törötlön [töretlen] sáfránt, szerecsendió-virágot kell belítenni, így b[e] kell s[ó]tolni az palackot igen erősen, hogy az víz belí ne mehessen, azután egy fazík vízben kell tenni, ehhez ha nemigen jó [ti. a dugó], tehát úgy kell betenni, hogy az száját ne írje az víz, ha peniglen jó az sótója az palacknak, tele [a kéziratban fel] lehet az víz. Kivenni az tőztől [tűztől], tiszta gyolcsruhán által kell facsarni, tiszta e[d]ínben el kell tenni. Tehénhús levíben vagy bár egyéb lívben [lévben] és azkit szeret az beteg, csakhogy igen meleg ne legyen, tégy abbul az kappanlívbül egy kanálkával belé, hadd olvadjon el benne. Az[t] megegye az beteg minden nap kétszer, annyi, mintha egísz kappant megenník [megennék]. Igen jó orvosság még szárazbetegség ellen is.

6. Az aranyvizet így kell csinálni

Mikor az gyöngyvirág virágzik, annak az szépét egy övegben [üvegben] kell tenni, szemenkint szedvén, arra penig jó erős bort köll tölteni, a rózsának az virágját köziben tenni, sárga violát, rozmaringot, anni zsályavirágot, spikinár[d]virágot, levendulavirágot, ezeket mind belítévén [belétévén] tegyék a verőfényre, és minden nap keverjék. Mikor kiígetik [kiégetik], azelőtt harmadnappal tegyenek törött fahajat belí, szerecsendiót is és annak virágját, szegfüvet [székfüvet?], ezeket mind öszvecsinálván akár vasfazíkban ígesse meg, akár máskíppen, de három aranyat tegye[n] belí, úgy általégesse.

[Az aranyvíz szó jelentéséhez kattints ide]

7. A szelekrül

A folia sennit szép tisztán kell megszedni, semmi csupkát rajta nem hadni, egy latot kell ebben venni, és narancsot, menníl [mennél] szebb színyőt [színűt] venni, és gyengén meghámozni, ánizst [a kéziratban a nyazot] fél kanalat, szépen megtisztítani, hogy csupkája ne maradjon, mindezeket kemencére kell tenni két papiros között, és megszáraztani. Nem árt, sőt jobb egy kis fahajat is tenni köziben, és igen aprón megtervén sőrő [megtörvén sűrű] szita által meg kell szitálni. Ezen porbul fél dió hajá[n]yét kell bévenni borban ebíd vagy vacsora előtt egy órával napjában egyszer vagy minden harmadnapjában egyszer. Megídeséthetni [megédesíthetni] cukorkandlival. Igen hasznos.

8 A zöld zsírt így kell csinálni

Majoránnát, zsályát, fodormintát, mádrafüvet, örmet [ürmöt], mífüvet [méhfüvet], rutát, Boldogasszony tenyerét, szegfüvet, macskamádrát, tetive [teteje] nélkül való füvet, uloznikot, preterznikfüvet, mindenikbül egyiránt végy, és meg kell vagdalni, és írós vajban avagy új hájban meg kell jól fűzni [főzni], de nem kell megpetyelődni, csak szép lassan köll fűzni, azután jól kifacsarni tiszta e[d]énben, és ha vajjal főzék, ihaték [ihatik]is ember belűle.

[A zöld zsír jelentéséhez kattints ide]

9. Azkin igen uralkodik az hurut

Rózsa virágját azmint leszedik, azalatt való bimbócskákot meg köll fűzni [főzni] erősen vízben. Az lábait abban az vízben tegye bé az ember, és tartsa benne magát, és párolni igen jó.

Item az csipkefának gyümölcsét köll szedni, menníl [mennél] többet, azt egy mázos csuporban tévén erősen kell kinyérhéj alatt megfűzni. Leszőrvén [leszűrvén] az levét veres cukort kell rakni belé, és azzal felforraltatni, úgy innya melegen, kiváltképpen íhomra és étszakára. Azkinek veres cukra nincsen, tiszta mízzel is meglehet. Igen hasznos.

Item végy tiszta, szemen szedett búzát, az[t] tiszta vízben megmosván, egy mázos csuporban kenyérhaj alatt erősen meg köll főzni, azután le kell szűrni az levét. Nádmézzel feleresztvén meg kell forraltatni újonnan, és azt innya melegen. Akinek nincsen nádmíze, mízzel is jó, csak tiszta legyen.

[A hurut jelentéséhez kattints ide]

10. A solyomttal [sulyommal] így kell élni füveny ellen

A bélét ki kell venni, megszáraztani, és porrá tenni; malozsával kell véle élni. Item a szerecsendiót négy-négy felé kell hasogatni, egy övegben [üvegben] tenni, igen szép új faolajt kell arra tölteni, és az verőfényen tartani. Amikor jól megázik, le kell róla szűrni a faolajt, és egy iskátulában rakni azon szerecsendiót. Estve s reggel egy-egy gerezdet megenni, erre osztán egy-egy kalán gorelkát innya. Igen hasznos, próbált orvosság.

[A sulyom és föveny szavak jelentéséhez kattints itt a szavakra]

11. Catharusrul való flastrom

Végy egy csigát, aztat igen aprón meg kell törni. Esmét fél diónyi kovászt, 5 szökfüvet belétörni, egy szerecsendiónak negyedrészét, 8 csöpp faolajt, 3 csöpp axtanolajt, mindezeket öszvetörvén és kevervén úgy, hogy flastrom legyen belőle, és szép tiszta ruha közöl az feje lágyára – elsőben megfestelvén [megfüstölvén] nádmízzel azon flajsztromat – estve avagy reggel felé kell reákötni melegen; ha peniglen megszáradna, újítani kell. Igen jó.

[A catharus jelentéséhez kattints ide]

12. Csúz ellen való orvosság

Végy rozslisztet, fehír grétát [krétát], vadsáfránt, mindezekbül egy latot, ezeket öszvekevervén az [d]aganat[ot] h[i]nteni kell véle. Igen hasznos és jó orvosság.

[A csúz jelentéséhez kattints ide]

13. Csúz ellen igen jó füst

Végy rozslisztet, fehír grétát [krétát], kámfort, vadsáfránt, mindezekbül egy lattal, nyírfaabroncsnak az híját [héját], és ezeket mind öszvekevervén igen jó csúz ellen.

14. [Öklelet ellen]

Item végy két kalán lenmagolajt, két kalán mézet és két kalán édes tejfelt, habard együví [együvé] flastrom módjára, és súnd az kék papirosra, azután tegyed az oldaladra, azhol az öklölet vagyon.

Item nyúlhájjal is gyakran kell [kenni], használ.

15. Fehérbetegsíg ellen való orvosság

Egy kis ruhácskát erős ígettborban [égettborban] kell mártani, az sebre tenni, ha megszárad, esmét úgy kell cselekedni.

Item végy széleslevelő zsályát, vízben kell megfűzni [megfőzni], párolni kell a sebet, mikor az termíszet elmúlik, harmadnappal utána.

Item fehérrózsavizet is jó innya estve és reggel, de nem sokat, hanem csak keveset.

Item az mileszavizet is az szerint [a kéziratban szürint] kell innya, az is hasznos.

Item kükényfának gyökerit vagy meggynek gyökerit, fekete örömnek [fekete ürömnek] gyökerit kell ásni, meg kell igen szépen mosni és apróra metélni, birsalmá[nak] levelit is jó csomóval közében, jól meg kell fűzni [főzni] fördőnek, abban förödni igen-igen jó.

Item az petrezselymet, rúzsát erősen öszve kell törni édes írós vajjal együtt, egy zacskót kell csinálni, abban rakni ezen öszvetört petrezselymet, azt az sebre kell tenni, és mikor akarsz evvel az fördővel gyakran élni, mindenkor fördő után azt kell cselekedni.

Édeslapunak gyükerit, azmelykor magasan fölnő, tetejin vagyon, mint egy ecset, ki olyan bogácskóró [forma] leveleiben vizet tart nyárban. Sömörtül is jó az olyan víz. Annak gyükerit, földibodzának gyökerét, belingfüvet [beléndfüvet] gyökerestül, fekete örmet [fekete ürmöt] gyökerestöl, azmely füvet tótul mertnicának hínak, gyökerestöl. Ezeket megvagdalván meg kell főzni fördőnek. Esztendőiben háromszor élhetsz véle, egyik-egyik fördőben háromszor feredhetsz. Mikor az fördőben ülsz [a kéziratban állsz], elsőben egy tyúkmonyat kell sötni öregen, és egy szerecsendiót meg kell törni erősen, az tyúkmonyat ketté kell szegni, úgy kell enni avval az szerecsendióval, hogy semmi ne maradjon az szerecsendióban, hanem mindenestöl meg kell enni tyúkmonnyal. Csak egyszer kell enni az tyúkmonyat, azmelyet nem is szüksíg, hogy megsózzák.

Item vinikevesszőt [venyigevesszőt], bogácskórót és borsószalmát, külenb-különb mindeniket megígetni [megégetni] és hamuvá tenni, ezeknek hamuábul amennyit egyikébül, másikíból s harmadikábul is annyit egy zacskóban tévén, forraltasson egy fazék bort, azmely bort által kell szőrni [szűrni] azon az zacskón avagy hamuján ennihányszor, hadd szálljon le, és hidegedjen meg, azt avval mind időközben, mind reggel s mind penig vacsora után élhet, egyszóval mindenkor.

[A fehérbetegség jelentéséhez kattints ide]

16. Flastrom, azkin valami mérges kelís [a kéziratban halis] kél

Végy bontott mízet [mézet] és lúdhájat annyit, mint az méz, és [a kéziratban ménes], morzsolj fehér kenyér belit köziben, hogy olyan légyen, mint az kása, és főzd meg jól, és úgy jó melegen két ruha között kösd az kelésre, eloszlatja avagy igen könnyen tartja és megfakasztja.

[A flastrom jelentéséhez kattints ide]

17. Flastrom, azkinek mája vagy vese heves

Végy kovászt, kámfort, sáfránt, ezekbül egy latot, ecetet, faolajt, ezeket öszvekevervén kend kék papirosra, és kösd az májra vagy vesíre, igen hévesít [hűvösít]. Hasznos.

[A flastrom jelentéséhez kattints ide]

18. Flastrom szívfájásrul avagy szívdobogásrul, igen jó

Végy himberecetet, zsemle bélét, kámfort és sáfránt, fahéjat, székfüvet [szekfüvet?], ezt öszvefőzvén veres skárlátra vagy kék papirosra köll kenni, és úgy a szívre kötni lágy melegen. Igen jó és hasznos.

[A flastrom jelentéséhez kattints ide]

19. Más orvosság, ki mind szívre, mind pulzusra jó hévsígrül

Végy egy avagy két citromot és annak az levelét is, az citromot igen apróra törvén, ahhoz kámfort és sáfránt és egy-egy kevés fahéját és székfüvet [szekfüvet?] és két citromhoz egy egísz szerecsendiót és egy kevés tergyéket [terjéket], ezeket mind öszvekeverni és verös skarlátot a kéziratban salátát] beléje mártani, és azkinek az szíve hívsígben [hévségben] vagyon, az szívire és pulzusára kötni, és hívösít.